A magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata, A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
Tartalom
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája
A hipertónia okozta szövődmények megelőzése és diagnosztikája Szerző: Hipertónia - Dr. Liziczai Imre A magas vérnyomás a szív- és érrendszeri betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora. A vérnyomás beállítása rendkívül fontos, mert ezzel az érrendszeri betegségek kialakulását késleltethetjük, a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata fennálló elváltozások romlását lassíthatjuk.
Sőt a kialakult célszervkárosodások nagy részét akár vissza is lehet fordítani. A hipertónia káros hatása több szervet érinthet, és különböző tüneteket okozhat. Az érintett szervek, szervrendszerek károsodását hívjuk célszervkárosodásnak.
A betegség következményei, komplikációk A magas vérnyomás önmagában, bármilyen eredetű is, hosszú távon károsítja a verőereket, ezáltal rontja az életfontosságú szervek működését.
Ez a folyamat több lépcsőben zajlik. Az első, napjainkban már mérhető károsodás jele lehet az érfal rugalmasságának a csökkenése, ami az érelmeszesedés alapját is képezi.
Magas vérnyomás
Ez a folyamat fokozatosan az erek keresztmetszetének beszűkülésére, vagy éppen finom, zsákszerű kiboltosulására aneurizma vezethet.
A kórfolyamat eredményeképpen a magas vérnyomás epidemiológiai vizsgálata szervünkben, de leginkább a szívben, az agyban, a vesében, verőerekben és a szemfenéken jellegzetes klinikai elváltozások jönnek létre. Szívkoszorúér-betegség Ismert tény, hogy a magas vérnyomással élők közt háromszor gyakoribb a koszorúér-betegség az egészségesekhez képest. A kezeletlen hipertóniások fele hal meg koszorúér-betegségben. Ez a kórfolyamat klinikailag lehet heveny szívinfarktus vagy éppen életveszélyes ritmuszavar is vagy akár a szív hajszálérszerkezetének elváltozása.
A bal kamra falának a megvastagodása A szívizomzat próbál alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez úgy, hogy az izomrostok megvastagszanak. A megvastagodás viszont nem jár együtt azzal, hogy az érhálózat is adaptálódik a helyzethez, vagyis változatlan hajszálér-kapacitásnak kell ene nagyobb izomtömeget ellátni.
Ez értelemszerűen a szívizomzat rosszabb vérellátását eredményezi. A diagnózist legpontosabban a szív ultrahangos vizsgálatával echokardiográfia lehet felállítani. A bal kamra megvastagodása ritmuszavarokat okozhat, a folyamat hosszú távon pedig szívelégtelenségre vezethet.
Hirdetés Agyi keringési zavarok A magas vérnyomásos betegekben az agyi keringési zavar stroke kockázata hatszorosa a normális vérnyomású személyekének. Az agyi keringési zavarok figyelmeztető jele lehet az ún.
TIA transient ischaemias attack. Ilyenkor az agyi keringési zavar egy átmeneti, néhány perctől maximum 24 órán belül megszűnő idegrendszerei működési zavart okoz. Tünete lehet valamelyik végtag átmeneti bénulása, érzészavara, átmeneti beszédértési vagy beszédkivitelezési zavar, látászavarde eszméletvesztés is.
Főverőérfal-szakadás A főverőér aorta falának adnak-e fogyatékosságot cukorbetegségben és magas vérnyomásban, kóros kiboltosulásában elsődleges szerep jut a hipertóniának, de egyúttal a kórosan elváltozott érfal szakadásának is fontos, súlyosbító tényezője.
Vese Részletes vizsgálatokkal nagyon sok esetben kimutathatók a vese szerkezeti vagy működési zavarai. A vese verőereinek elfajulása a szűrőrendszer glomerulusok elváltozását is okozza. Ez az életkor előrehaladtával mindenképpen kialakul, de a hipertónia sietteti és fokozza a glomerulusok pusztulását.
A magas vérnyomás betegség gyakorisága, a vérnyomás mérése, diagnosztikája
A vese kiválasztó képessége csökken, ami kezelés nélkül veseelégtelenséghez vezet. Kezeletlen magas vérnyomásos betegek százalékánál veseelégtelenség a halálok. Ezen túlmenően a hipertónia felgyorsítja egyéb vesebetegségek, például a cukorbetegség okozta vesebántalom lefolyását is.
A vese optimális működése fontos a vérnyomás szabályozásában.
Állatkísérletek, epidemiológiai vizsgálatok és kicsi randomizált vizsgálatok szerint a kiegészítő Mg csökkentheti a vérnyomást, de a bizonyíték nem végleges.
A vese verőereinek szűkülete önmagában is elegendő ok lehet másodlagos magasvérnyomás-betegség kialakulására. Így a vese, illetve a vese verőerének elváltozása egyszerre lehet oka, következménye és fenntartója a hipertóniának.
Magnéziumpótlás és vérnyomáscsökkentés
Szemfenék A látóideghártya, illetve a szemfenéki hajszálérrendszer elváltozása átmérő-ingadozás, tócsás bevérzés súlyos látáscsökkenéshez, rosszabb esetben vaksághoz vezethet. A szemfenéki kép alapján lehetőség van a magasvérnyomás-betegség előrehaladottságának megállapítására. A szemfenéki elváltozás alapvetően meghatározhatja a terápia stratégiáját is.
Verőérrendszer Elsődlegesen a végtagok — azon belül is a lábak — érszűkületét kell megemlíteni. A láb ereinek szűkületére hívja fel a figyelmet a lábszárfekély kialakulása. A súlyos érszűkület a végtag elvesztését okozhatja.
- Az esszenciális hypertonia poligénes öröklődésű, melyben egyelőre csak az angiotenzinogén ACE gén szerepe látszik bizonyítottnak.
- Magas vérnyomás – Wikipédia
- A terápia célja a vérnyomáscsökkentés mellett a célszerv károsodások és a társbetegségek gyógyítása is.
- A hypertonia tünetei Dr.
- Уложив свои покупки в небольшую тележку, которую, освободив от продуктов дома, следовало возвратить в супермаркет, Элли взяла дочь за руку.
- Magas vérnyomás emberben hogyan kell kezelni
- Magas vérnyomás mi lehetséges mi nem asztal
Fontos kitérni az agyat ellátó nyaki főütőér-rendszerre, amelynek szűkülete átmeneti, súlyos esetben akár maradandó károsodást előidéző agyi keringési zavar kiváltója lehet. Diagnosztika A hipertóniás betegnél fontos eldönteni a következőket: elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó — mert ez alapvetően meghatározhat további speciális vizsgálatokat, illetve gyógymódokat —, van-e a betegnek egyéb rizikófaktora, kimutatható-e célszervkárosodása, van-e egyéb komoly társbetegsége, mint például cukorbetegség.
Ennek megfelelően az orvosi vizsgálatoknak hármas szerepe van: az egyik, hogy meghatározza a hipertónia lehetséges okát, illetve fényt magas vérnyomás nyomásmérési grafikonja az esetlegesen már kialakult célszervkárosodásokra, harmadszor pedig felmérje a beteg szív- és érrendszeri rizikófaktorait.
Első teendő a részletes kórelőzmény felvétele hipertónia fennállási ideje, családi kórtörténet megismerése, rizikófaktorok feltárása: dohányzás, alkohol, táplálkozás, fizikai aktivitás. Jelen van-e bármilyen tünet vagy szövődmény: fejfájás, mellkasi fájdalomnehézlégzés, fulladás, éjszakai vizelés, horkolásos alvászavar? A korrekten kivitelezett vérnyomásmérés — ehhez, félautomata, automata készülékek állnak rendelkezésre.
A részletes fizikális vizsgálat is fontos információkat ad az esetleges elváltozások tüneteiről testalkat, érzörej, tüdő felett hallható, a keringési elégtelenségre utaló zörejilletve a beteg aktuális állapotáról, célszervkárosodásról, társbetegségek jelenlétéről perifériás erek tapintása, alszári vizenyő, ritmuszavar. Laborvizsgálatok: vérvizsgálat vérkép, vese- májműködés, a szervezet ásványisó-tartalma, indokolt esetben hormonvizsgálatok.
Mellkasröntgen: napjainkban az egyéb vizsgálómódszerek mellett hasznát sokan vitatják, ám fontos információt ad a tüdő és a mellkasi nagyerek állapotáról.