Meniere-szindróma és -kór

Menier-kór hipertónia, Gyakori megbetegedések

Szédülés vertigo Dr. Szirmai Ágnes Az egyensúlyozó rendszer összetett érzékszerv, amelynek végkészüléke a belső fülben, a hallószerv mellett helyezkedik el, központja pedig az agytörzsben, a nyúltvelő-híd átmenetben található. Itt helyezkednek el az agytörzsi vestibularis magvak, innen lépnek ki a fontos pályák a gerincvelő, a kisagy, a formatio reticularis és a szemmozgató izmok felé.

Meniere-szindróma és -kór

A normális fejtartáshoz látási optokinetikus afferentációk, a test- és a nyakizomzatból származó proprioceptív szomatokinetikus afferentációk egyaránt szükségesek. E pályák működését a központi idegrendszer koordinálja. Ha a különböző szervrendszerekből jövő jelzések nincsenek összhangban egymással, egyensúlyzavar és szédülés alakul ki Az egyensúly fenntartásának szabályozása Heveny szédüléses rohamokat okozó betegségek A rohamokban jelentkező szédüléses Menier-kór hipertónia két csoportra oszthatók.

A rosszullétek pontos oka csak a részletes kivizsgálás során tisztázható, így heveny rohamkezelésre nincs is szükség. Ide sorolható betegségek: a benignus paroxysmalis pozicionális vertigo és a neurovascularis összenyomás. A Menier-kór hipertónia nem azonos a Ménière-betegséggel.

A Ménière-betegség Menier-kór hipertónia körülhatárolt klinikai entitás. A Ménière-szindróma viszont csak annyit jelent, hogy a betegnek Menière-szerű, azaz vestibularis rendszeri eredetű, szédüléses rosszulléte van, amely lehet centrális vagy perifériás eredetű is. A Ménière-szindróma tehát hirtelen jelentkező szédüléses rosszullétet jelent nystagmussal, hányingerrel, hányással.

Ez nem fajlagos kórisme, a tünetegyüttes oka bármely szédüléses rohamot kiváltó betegség lehet, centrális és perifériás egyaránt. Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo A benignus pozicionális vertigo a fej hirtelen helyzetváltozáskor, bizonyos latencia után jelentkező, legfeljebb 40 másodpercig tartó rotátoros nystagmussal jellemezhető, amely kifáradásos jellegű. Az oka nem tisztázott, erre utal számos szinonimája is: cupulolithiasis, canalolithiasis.

A visszatérő fülzúgás 3 gyakori oka - Egészség | Femina

Sokszor trauma vagy végkészülék-betegség áll a háttérben. Gyakran idiopathiás, és visszatér. A betegség keletkezését több elmélet magyarázza.

A cupulolithiasis elmélet szerint kalciumkristály particulumok tapadnak le a cupula érzékelő sejtjeire, így a cupula a gravitációra is érzékennyé válik. Ezzel azonban kevéssé magyarázható a nystagmus fáradásos jellege.

A canalolithiasis elmélet szerint a hátsó ívjáratban úszó particulumok a fejhelyzettől és a gravitációtól függően szívó hatást gyakorolnak a cupulára. Neurovascularis összenyomás Rövid, néhány perces időtartamú, de gyakori szédüléses rohamok esetén az egyik legvalószínűbb kórisme a neurovascularis összenyomás.

A szédülési rohamok hirtelen lépnek fel, és csak néhány percig tartanak, illetve időnként órákig. Mindehhez gyakran társul hányinger, hányás és egyensúlyzavarok Váratlanul és könyörtelenül tör az emberre, néha csak egy-két percig tart, máskor órákon át: ez a Meniére-kór. A szédülés egy nehezen kezelhető formájáról van szó, amelyet hányinger és hányás kísér. Cikkünk áttekintést ad a legfontosabb terápiás lehetőségekről. A becslések szerint a fejlett ipari országokban sok ezer embert érint a váratlan szédülési, rosszullétrohamokkal járó betegség, amelynek gyakoriságát jelzi, hogy egyedül Németországban ezer új megbetegedést regisztrálnak évente.

Az arteria cerebelli inferior anterior vagy posterior, tágult véna, vagy vertebrobasilaris dolichoectasia összenyomja az ideget, ezáltal a VIII. Ha az összenyomás nagyfokú, trigeminusneuralgia és facialis spasmus tünetei is csatlakoznak a klinikai képhez.

Menier-kór hipertónia

Szinonimaként a vestibularis paroxysmia, és a rokkanttá tevő paroxysmalis vertigo is használatos. Ménière-betegség A Ménière-betegségre jellegzetes a hártyás labyrinthus tágulata, amelyet a kórosan nagy mennyiségű endolympha okoz. Az endolympha fokozott termelődésének oka nem ismert. Felmerült ér és allergiás eredet egyaránt.

Személyes adatok feldolgozása. A személyes adatok feldolgozásáról tájékoztató kiegészítés itt található. Kifejezett beleegyezésének jogi következményeként nyilvántartjuk E-mail címét, lekérdezési azonosítóját, IP címét, nevét, nemét, lekérdezésének tárgyát, postai irányítószámát, államát, telefonszámát, utcáját, honlapját, a hozzájárulás megadásától kezdve 5 évig. Ezeket az adatokat a lekérdezése megválaszolása céljából dolgozzuk fel. Továbbadjuk ezeket az adatokat szerződéses adatfeldolgozóknak, ha a lekérdezés típusa ezt szükségessé teszi.

Előrehaladott folyamatban az idegelemek degenerációja is észlelhető. A sérülés órák alatt záródik, a normális ionegyensúly helyreáll. A folyamat ismétlődhet. A Ménière-betegség tünetei jellegzetesek.

A Meniére-betegség és Meniére-szindróma

Cochlearis részről hirtelen erős, búgó, mély hangú fülzúgás jelentkezik. A hallásromlás idegi jellegű, és inkább a mély hangok területén észlelhető Ha a betegnek már többször volt rohama, a rohamok között a fülzúgás maradandó, magas hangú, sziszegő. A rohamok alatt ehhez búgó fülzúgás társul. Rohamszünetben a magas hangok felé fokozódó hallásromlás is észlelhető, roham alatt ehhez a mély hangoknál hallásromlás társul.

A küszöb feletti vizsgálatok során a kóros hangosságfokozódás jelensége szőrsejtkárosodás mellett szól.

Meniere-szindróma – diagnózis leírása, okai és kezelése

Idegi típusú hallásvesztés a jobb oldalon, a mély hangok területén Vestibularis részről pár órán keresztül fejmozdításra fokozódó heves, forgó jellegű szédülés jelentkezik, hányingerrel, hányással. A labyrinthus kiesési tüneteként ép oldalra irányuló I—III.

Ha a beteg a roham alatt vizsgálható, a Romberg-próbában a kóros oldal felé dől, vakjárásnál erre deviál, Bárány-próbában félremutatás tapasztalható a kóros oldalra. A típusos roham 2—4 óra alatt lezajlik, és a beteg — a rosszullét miatti fáradtságtól eltekintve — panaszmentessé válik.

Miért, ha elhagyja a szédülést. Csökkenthető vagy elhagyható valaha a vérnyomásgyógyszer?

A Ménière-betegség tehát rohamokban jelentkező belső fül eredetű megbetegedés. A roham 2—4 órán át tart, féloldali fülzúgással, füldugulásérzéssel, hallásromlással, heves forgó jellegű Menier-kór hipertónia és hányingerrel jár.

Neuronitis vestibularis A neuronitis vestibularis elnevezés kimutatható ok nélkül jelentkező, hirtelen perifériás vestibularis működéskiesést jelent. Ennek leggyakoribb Menier-kór hipertónia vírusfertőzés, de néha ér eredet is szóba jön. A beteg hallása ép, egyéb neurológiai góctünete nincs. A hirtelen kezdetű heves, forgó jellegű szédülés heves hányingerrel, hányással jár, amely néhány napig tart. Kezdetben a beteg járásképtelen, fejét sem tudja mozdítani.

A vegetatív tünetek egy-két nap alatt múlnak el, három-négy nap alatt a beteg fel tud kelni, de járása bizonytalan. A vakjárásnál az eldőlés, a járásbizonytalanság még sokáig megmarad, főleg sötétben. A centrális kompenzáció kialakulásával a panaszok csökkennek, többnyire megszűnnek. A spontán nystagmus mértéke csökken, később megszűnik, de fejrázás még hónap múlva is kiváltja. A centrális kompenzációs idő fiatalokban hónap, idősekben 4—6 hónap, létrejötte az agytörzs épségének függvénye.

Menier-kór hipertónia, veszélyes helyen, mozgó gépekkel dolgozók esetében fokozott óvatossággal kell eljárnunk.

Menier-kór hipertónia

A neuronitis vestibularis gyógyulása akár több hónap is lehet, a kompenzáció kialakulásának időtartamától függően. Maradványtünetként pozicionális nystagmus, járászavar észlelhető több hónap után is.

A pillanatnyi megszédülések megviselik a beteget, pánikbetegség, depresszió jelei csatlakozhatnak az organikus vestibularis tünetekhez. Vertebrobasilaris keringészavar A betegek kórelőzményében gyakran fordul elő hypertonia, diabetes mellitus, spondylosis cervicalis, hypercholesterinaemia.

Ritkábban mutatható ki véralvadási zavar, hyperfibrinogenaemia, thrombophilia, autoimmun betegség pl. A betegség tünetei jellemzőek. Éveken át ugyanolyan szédüléses rohamokkal jár.

Menier-kór hipertónia

A Menier-kór hipertónia rohamok néhány percig vagy óráig tartanak, forgó jellegűek. Az évek során gyakoribbá válnak. A szédüléses rohamot gyakran a fej hátrahajtása vagy oldalra fordítása váltja ki. A beteg nem tud felfelé nézni, polcra felnyúlni.

Gyakran fordul elő tarkótáji fejfájás is, amely nyomó, feszítő jellegű, esetleg mindkét fülbe sugárzó. A nyak nehezen mozog, néha fájdalmas. A betegek látászavart is panaszolnak a szédüléses roham alatt.

Gyakori megbetegedések

Lehet amaurosis fugax, azaz átmeneti látásvesztés keringési elégtelenség miatt, de kialakulhat a szédüléssel együtt járó nystagmus miatti fixálási nehezítettség is. Felmerülhet időszakos látótérkiesés, kérgi látászavar, vagy a szemmozgató idegek érintettsége miatti kettős látás is.

Jellemző tünet az átmeneti arczsibbadás, a paraesthesia, a perioralis zsibbadás. Zsibbadás mind a négy végtagon előfordulhat. Vertebrobasilaris keringészavarra jellemző tünet a drop attak, azaz átmeneti Menier-kór hipertónia rosszullét ennek során a beteget néha térdtrauma is érheti.

A kórismét a jellemző panaszokon kívül a kiegészítő vizsgálatok összegezése adja meg. A vestibularis vizsgálattal centrális vestibularis működészavar tüneteit látjuk.

Tekintésirányú nystagmus észlelhető, ataxiás, bizonytalan járással.

Alzheimer: A betegség, amit nem lehet gyógyítani

A nyak alig mozgatható, de a fejfordítás irányával változó pozicionális nystagmust láthatunk. A kalorikus reakció változatos képet mutathat. Ictus vestibulocochlearis A beteg hirtelen kialakuló hallásromlást, fülzúgást és szédülést panaszol. Az ér eredetű működéskiesés gyakoribb, de vírusos eredetű is lehet.

Menier-kór hipertónia

A kórkép vestibularis tünetei csaknem mindenben megegyeznek a neuronitis vestibularissal, de a hirtelen nagyfokú szédülés, a két-három napon át tartó járásképtelenség, a hányinger és a hányás mellett hallásvesztés is kialakul.